kőleves

A Paradicsomleves

2009-01-28T10:56:00.000+01:00

Nem, nem elírás, kell a határozott névelő és a nagybetű is. A. kedvenc levese, ennek ellenére még mindig nem tanulta meg hogyan kell főzni... :-) Pedig nem nehéz. Nagyjából szerintem minden nap tudna enni paradicsomlevest, de a legjobban kicsit másnaposan szereti :-) Amikor még pici voltam és még nem született meg az öcsém, a szüleim munkabeosztása miatt két naponta csak apukámmal voltam egész nap. Még most is elmosolyodom, ha rá gondolok, nagyon szerettem ezeket a napokat. Pedig apa húzta a hajam fésülés közben és egy csomó mindent nem tudott, de óriási nagyokat sétáltunk, csavarogtunk és egész délután képes volt velem legózni :-) Ebédet is neki kellett főzni és mivel nem nagyon jeleskedett e terülten, emlékeim szerint mindig ugyanazt ettük. Paradicsomlevest és ham&eggs-et. Én mondjuk hihetetlen mennyiségű cukorral ettem, és enném most is, ha A. nem sósan és zelleresen enné. Most már én is átszoktam.

Hozzávalók:

1 l házi eltett paradicsompüré vagy ennek megfelelő bolti vagy akár "fácános" konzerv is lehet, abból 2 kell
kis gumó zeller
pici cukor
víz
só, bors
híg rántás
betű- vagy cérnatészta

A paradicsompürét beleöntjük a fazékba, annyi vízzzel, hogy híg leves állagot kapjon, a zellert is belerakjuk nagy darabokra vágva, rakunk bele egy pici cukrot és felforraljuk. Közben elkészítjük a híg rántást, ha forr a leves a tűzről levéve levesszük, berántjuk a levest, sózzuk, borsozzuk és belerakjuk a tésztát.

4 adag lesz belőle

Caprése

2009-01-28T10:52:00.000+01:00

Ez valamelyik olyan hétvégén készült, amikor egyedül voltam otthon. Hogy honnan tudom, hogy hétvége? A kép napsütésben készült :-)
Valójában nagyon tetszik a kép, ezért kerül fel :-)

Körte gorgonzolával

2009-01-27T10:45:00.000+01:00

Be kell vallanom, hogy valami megmagyarázhatatlan vonzalmat érzek az első hallásra furcsának tűnő ételek iránt. Minél furábban hangzik annál jobban szeretném kipróbálni. Na jó, persze az se mindegy, hogy kimondja, mert ha például egy 3 éves gyerek mondja, hogy együnk lekváros kenyeret kovászos uborkával, akkor elgondolkodok rajta az biztos. De ha egy elismert szaktekintély, akkor annak elhiszem, hogy kipróbálta és nem viccből ajánlgatja. Van a TV Paprikán két szakács, az egyik Jenei Tamás a másik nevét elfelejtettem, de majd A. megmondja, mert ő már utána nézett. Jenei Tamás egyébként a Cactus Juice konyhafőnöke, a másik úriember meg állítólag Rómában volt a magyar nagykövet szakácsa. Többféle műsorban szerepelnek, de van egy olyan, ahol ketten főznek, általában valami olaszosat, de inkább külömleges fogásokat készítenek el. Egyik este is ezt néztük, desszertként párolt körtébe töltött gorgonzólahabot tettek és kívülről pedig cukrot égettek rá karamellizáló pisztollyal. A. mondta, hogy bármikor csinálhatok ilyet. Mondtam, hogy jó, de tudja-e hogy a gorgonzola az egy penészes sajt. Igen tudja. És hogy azt keverik össze tejszínhabbal és csorgatnak rá mézet? Igen, ezt is tudja. Úgyhogy nekiláttam :-) Volt otthon körte, valami olasz fajta, nyúlánk, annyira, hogy nem tudtam volna beletölteni a habot, mert nem lehetett volna rendesen kivájni hozzá a körtéket. Ráadásul este munka után láttam neki, úgyogy ez a gyorsított változat, 20 perc alatt mosogatással kész.

Hozzávalók (4 főre előételnek):

2 körte

8-10 dk gorgonzola

1 nagy evőkanál mascarpone

1-2 evőkanál méz

fahéj

gyömbér

szegfűszeg

kardamom

A körtét meghámozom, félbevágom és a magházát kivájom. Belerakom egy lábasba, felöntöm annyi vízzel amennyi ellepi - lehet fehérbor is, nekem nem volt itthon - belerakjuk a fűszereket és felforraljuk. Nem jó nagyon puhára főzni, mert akkor szétesik. Az én körtéim már nyersen is elég puhák voltak, így én a fűszeres levet előbb elkészítettem és csak akkor raktam be a körtéket 5-6 percre, amikor már forrt. Ezután kivesszük és lecsöpögtetjük. A gorgonzolát kikeverjük mascarponéval és a mézzel és a körtére rakjuk. Tálaláskor mézet is csurgathatunk rá.

Narancslekvár a la Dr. Oetker

2009-01-26T12:26:00.000+01:00

Vannak ezek a vékony Dr. Oetker füzetek. Amik ilyen 8-10 oldalasak, szerintem mindenféle élelmiszerboltból elhozható. Nekem van savanyúságos, lekváros, karácsonyi aprósütis, meg ki tudja mi még. Egész jól használható receptek vannak benne, habár néha azért van benne 1-2 elírás, vagy én voltam béna :-)

Nagyon szeretem a narancslekvárt, de valahogy soha nem jutott eszembe, hogy csináljak, pedig ugye így télen nem is olyan drága. Lehet mondjuk a tél az oka, kinek jut ilyenkor eszébe a befőzés? Hát nekem, akinek van egy kiló majdnem rohadásnak indult narancsa, meg aki látott egy főzős műsort - hol máshol, m int TV Paprika - ahol valamit megkentek vele. És akkor "összekattant", ahogy a főnököm mondaná, my favourite.

Hozzávalók:

85 dk narancs hámozva

4 dl 100% narancslé

1 k.kanál őrölt fahéj

1 k.kanál szegfűszeg

1 tasak Dzsemfix 2:1

Cukor - mennyiséget nem írok, elvileg annyi kellene, mint a gyümölcshús súlyának a fele. Nos nekem attől nem csak a szám ragad össze, hanem a nemmomndom mi is. Én szerinte maximum 20 dekát tettem bele. de nem mértem, csak "érzésre"

A narancsot összevagdaljuk és felrakjuk a cukorral, fűszerekkel és a narancslével a tűzre. Elkezdjük főzni, majd amikor már majdnem forr, összeturmixoljuk. Dzsemfixet belerakjuk, összeforraljuk, majd nagyon gyorsan kimerjuk üvegekbe, amit utána fejrefordítva kíhűtünk.

Ennyi adagból 4 bébipapis üvegnyi lesz.

Sült paprika saláta

2009-01-26T10:03:00.000+01:00

Azt már régóta tudom, hogy a sütés/főzés nem kötelező gyakorlat, hanem hobbi számomra. De hogy ezt már mások is észre veszik azt jelzi, hogy egyre többet beszélek is róla :-) Karácsonyra ezért több főzéssel kapcsolatos dolgot kaptam, mint például kötényt, lábost, de nem akármilyet, mert a Jézuska nagyon odafigyelt, amikor nagyokat sóhajtottam a konyhában egy 6l-es levesfőző lábos, akarom mondani fazék után. Meg is lepett egy ilyennel:

Az más kérdés, hogy ebből azt a következtetést is levonhattam, hogy elég öreg is vagyok már, ha konyhai eszközöket is lehet nekem ajándékba adni, mert még örülök is neki :-) És hát jöttek a szakácskönyvek, az egyik rendelésre, a másik meglepetésnek:

De legyen szó az egyikről, nevezetesen Fűszeres Eszter szakácskönyvéről. Amint megkaptam átolvastam, nagyon élveztem, de hát ezt tudtam előre, blogja is az egyik kedvencem.

Egyébként nem vagyok az a szakácskönyvből főző típus, kivéve ha süteményről van szó, inkább csak ötletmerítésre használom. Így történt, hogy amikor a kaliforniai paprikákat és márványsajtot méregettem a hűtőben pavlovi reflexként villant be a szakácskönyv, amit gyorsan fel is lapoztam. Kicsit változtattam rajta a hűtő tartalmának felmérése után.

Hozzávalók:

1 kínai kel

3 kaliforniai paprika különböző színekben

8-10 dk márványsajt

joghurt és/vagy tejföl

1 kígyóuborka

szezámmag

A kínai kelt, ubrokát felszeletelem, a márványsajtot kikeverem a tejföl és a joghurt keverékével, avagy kinek hogy tetszik, a paprikát felcsíkozom és forró serpenyőben pici olívaolajon megpárolom, de úgy, hogy még picit roppanós maradjon. Ezután a szezámmagot is megpirítom és 9sszekutyulom. Szerintem olyan arab íze van, habár lehet ettől egy marokkói hosszában vágná fel az ereit...mindenesetre finom nagyon. Ja, a tárolást rosszul bírja.

Créme brulee

2009-01-26T09:38:00.000+01:00

Ez már nagyon-nagyon régen készült, egészen pontosan arra a bizonyos csajpartira, amire a gesztenyepüré is készült. Rendelésre. Igen hamar elfogyott, bár nem lett tökéletes, kicsit tovább maradt a sütőben mint kellett volna. A recept Ízbolygójé, méghozzá az időigényesebb (és tojásspórolósabb) változat.

Hozzávalók (6 személyre):

2,5 dl tejszín

4 tojássárgája

6dkg cukor

4 púpos tk barna cukor

1 vaníliarúd kikapart belseje

barna cukor a karamellizáláshoz

A tejszínt megmelegítjük a vaníliarúddal, addig amíg nem forr csak gyöngyözik. Közben a tojássárgáját habosra kikeverjük a cukorral, ezután összeöntjük a kettőt vigyázva, hogy ne csapódjon ki a sárgája és besűrítjük. Ezután szétadagoljuk egyszemélyes szufflétálba (IKEA kb. 200 HUF, egyébként olyan 1,5 dl-esek körülbelül) majd a kis formákat belerakjuk egy vízzel teli tepsibe úgy, hogy a formákat háromnegyedig ellepje a víz majd berakjuk 30 perecre a 150 fokra előmelegített sütőbe. Harminc perc után úgy fog tűnni, hogy nem sok minden történt, kábé ugyanolyan folyósnak fog tűnni, mint amikor beraktuk. Ám látszat ne tévesszen meg senkit se, ekkor már ki kell venni, különben teljesen szilárd puding lesz belőle. Tálalás előtt megszórjuk cukorral és karamellizálópisztollyan karamell réteget varázsolunk rá. Nekem speciel valami kézi melegítő pisztoly néven futó dolgom van, kis kemping gázpalack aljjal, szerintem bármilyen barkácsáruházban be lehet szerezni max. 3000 HUF-ért, szemben a Kátayval, ahol 10 000 HUF-nál kezdődik...

Csicsóka még egyszer - utoljára

2008-12-30T13:47:00.000+01:00

A múltkori leves után még rengeteg csicsóka maradt, és bár nem voltam elragadtatva az első próbálkozástól, azért csak adtam még egy esélyt neki. Másodjára a tejszínes-rakottas ételt álmodtam rozramringgal. Az eredmény? Egy nagyon krémes, aromás étel, aki kedveli a csicsókát annak semmikép nem lesz csalódás. Én viszont végleg kijelenthetem, hogy nem szeretem a csicsókát. Azt is mondhatnám, hogy ki nem álhatom...az vigasztalt csak, hogy az egyik kolleganőm megkóstolta a közös ebédnél és meg is ette az egészet, neki nagyon ízlett. Hát, ízlések és pofonok :-)

Recept:

1,5 kg csicsóka megmosva
2 dl tejszín
kömény
rozmaring
vaj

A csicsókát 1 cm vastagra szeleteljük majd egy tűzálló tálba rétegezzük, minden réteget megszórunk köménnyel és rozmaringgal, sózunk-borsozunk és egy kevés vajat morzsolunk rá. A végén a tejszínt ráöntjük és megsütjük az előre melegített sütőben.
4 adag lesz belőle.

VKF XX. - Laska leves

2008-11-03T10:48:00.000+01:00

Tegnap este eszembe jutott, hogy valójában miért is nem laska levest készítettem a pályazatra? :-) Szeretem ezt a levest, ráadásul ahogy én tudom, kimondottan alföldi leves, sőt, kimondottan ceglédi. Habár gondolom minden város/falu a magáénak mondja az Alföldön :-)

A lényege, hogy a laskát (=csuszatészta vagy nagykocka) megpirítjuk olajon és csak ezután adjuk hozzá a többi hozzávalót.

Tegnap kicsit utánanéztem, hogy mi lehet a története, én ezt a levest még mindig csak otthon ettem. Kiderült, hogy juhászok eledele volt, mert laktató (főleg ha sok tésztát teszünk bele), ráadásul a hozzávalók nem romlandóak, magukkal tutdák vinni. Húst nem tartalmaz a levest, mint ahogy egyiki pásztor/juhász/gulyás étel sem, hisz melyik gazda szerette volna ha az őrzők minden nap levágnak egy állatot...vagy mi.

Recept:

1 marék tészta

1 fej hagyma

pici olaj vagy szalonna zsír

1 nagyobb krumpli

2 szál répa

fél gumó zeller

1,3 l víz

2 teáskanál pirospaprika

só, egész bors

A tésztát az olajon megpirítjuk, ki mennyire szereti. Én azt szeretem, ha kesernyés lesz a tészta, de most nem sikerült annyira megpirítani. Ha elértük a kívánt pirulási fokot, akkor belerakjuk az felszeletelt hagymát és megvárjuk míg üveges lesz. Ekkor félrehúzzuk és megszórjuk a pirospaprikával, elkeverjül és visszateszük a tűzre. Ezután felöntjük vízzel, belerakjuk a répát és a zellert. Érdemes vékonyra szeletelni, mert akkor hamar elkészül a leves. Megvárjuk míg majdnem puha lesz, ekkor belerakjuk a vékonyra szelt krumplit és összefőzzük. A legvégén megszórjuk zeller- vagy petrezselyemzölddel.

Otthon, miután kimertük tányérba még egy evőkanál tejet is szoktunk belekeverni...nemtom miért, de finom :-)

VKF XX. - Rozmaringos-gyömbéres csicsóka krémleves

2008-11-03T10:08:00.000+01:00

Amikor a piacon megláttam a csicsókát még nem tudtam, hogy pályamű lesz belőle, eredetileg ugyanis marhafarok levest terveztem. A piacon ráadásul édesburgonya néven futott, amit nem tudtam hova tenni, de mivel izgattak a gumók, hát vettem egy kilót. Hazaérve rögtön utánanéztem és meg is lepődtem, hogy milyen sokan készítettek már belőle ételeket. Annyit azért érdemest tudni a csicsókáról, hogy cukorbeteg is fogyaszthatják mivel inulint tartalmaz, amit nem tudunk lebontani. Azért a másik nagyon fontos dolog, hogy...khm...sok köménnyel kell készíteni a csicsókás ételeket... :-) én ezt nem tudtam, csak a leves elfogyasztása után...

Az is érdekes, hogy bár inulint tartalmaz, egyáltalán nincs édes íze, habár ez lehet nem függ össze csak nekem...Nyersen az állaga leginkább a retekre hasonlít, főve meg a krunplira. Az íze? Nos, az konkrétan földíz. Próbáltam beleképzelni valami mást, nem sikerült. Azért egy levessel megpróbálkoztam...

Recept:

1/2 kg csicsóka

2-3 cm gyömbér

1 kisebb rozramingszál

víz, vagy csirkealaplé

1-1,5 dl tejszín

só, bors

A csicsókát nem hámozom meg. Szerintem teljesen felesleges, ráadásul majdnem lehetetlen is. Pont olyan a héja, mint az újkrumplié, én csak ledörzsöltem. Ezután feldaraboltam és feltettem annyi vízzel, ami ellepi. Megsóztam és hagytam, hogy megpuhuljon. Amikor megfőtt, lehúztam a tűzról, összeturmixoltam, belereszeltem a gyömbért és beleraktam az összeaprított rozmaringot. Visszaraktam a tűzre és beleöntöttem a tejszínt. Megvártam míg összeforr.

Összességében nem rossz, de nekem még szoknom kell az ízét...

Gesztenyepüré

2008-10-27T17:00:00.000+01:00

És akkor az történt, hogy a kedvenc piacomon, a kedvenc árusomnál volt gesztenye. Kemény 200 Ft/kg áron. Gyorsan be is ugrott egy kiló a kosárkámba, akkor még nem tudtam mi lesz belőle. Aztán átkutattam a netet és a gesztenyepüré mellett tettem le a voksot, már lelki szemeim előtt láttam, hogy fognak elismerően csettinteni a kolleginák amikor jönnek hozzám látogatóba és én lazán megkérdem, hogy kértek egy kis HÁZI gesztenyepürét?...nos, a történet majdnem így néz ki...lássuk csak mi történt. A sok bogarászás után chiliesvanilia receptje mellett döntöttem. Már most leszögezem, nehogy félreértés essék, hogy isteni. De tényleg. Nekem nagggyon ízlik, pedig nem is vagyok oda a gesztenyepüréért. Vagyis idáig azt hittem. De ne kalandozzunk el...még csak annyit, hogy chili nagyon leliismeretesen figyelmeztet mindenkit, hogy gyenge idegzetűek ne vágjnak bele. Persze én erre fittyet hánytam, mondván mit nekem egy kis gesztenye...szóval bevagdostam a gesztenyéket, mire végeztem vele addigra szétment a kezem. Akkor még nem tudtam, hogy először, de nem utoljára. A művelet laza 1 óra. Utána megsütöttem, ezzel nem volt gond. És akkor meg kellett pucolni. A pucolás közben többször eszembe jutott, hogy mennyi is egy negyed kiló fagyasztott gesztenye...? Akik belevágnak, azoknak üzenem, hogy ez a rész a legkritikusabb. Én olyan 2-2,5 órát bíbelődtem vele, közben persze többször tartottam szünetet, többször változtattam helyszínt is. Itt ment szét másodjára a kezem, mondjuk utoljára is. A legjobban a szobában a tévé előtt, a földön ülve sikerült pucolnom. Asszem. Ezután már csak az öröm jön, történetesen, hogy megfőzzük a gesztenyét tejben, vaníliával, közben megcsináljuk a cukor szirupot, ha megfőtt összetörjük a gesztenyét beleöntjük ami kimaradt és kész. Vagyis majdnem. Formába rakjuk, megfagyasztjuk, aztán rájövünk, hogy fagyottan nem tudjuk vágni, újra felengedjük, itt az idegeink felmondják a szolgálatot, megpróbáljuk egyenlő részre osztani, becsomagolni és végre száműzni a fagyasztóba. Hogy a csettintés meglesz-e a kolleginák részéről, az még várat magára 2 hetet...mondjuk nem lesz más választásuk.

Pesto

2008-10-27T16:43:00.000+01:00

A gasztroblogvilágban már sokan zengtek ódákat a házilag készített pestoról, úgyhogy én nem is ragoznám túl a dolgot, egyszerűen tényleg finom. Bevallom én kicsit drágának találtam a fenyőmagot, így helyette sózatlan, pörkölt földimogyorót használtam...így sem rossz :-)

Recept:
nem írok pontos mennyiségeket, próbálgatni kell kinek hogy ízlik
2 de inkább 3 marék bazsalikom
10 dkg parmezán
5 dkg sózatlan, pörkölt földimogyoró
só
bors
olivaolaj

Szilvás-mákos

2008-10-27T15:09:00.000+01:00

Az alap mákos süti az egyik kedvencem. Persze sok van, említhetném itt a krémest, a flódnit, a sachert...de ez a nagyon egyszerű süti tényleg ott van az első tízben. Ötben. A legeslegjobban egy pohár hide tejjel szeretem enni, mezítláb, pizsamában a hűtőajtóban...ahogy Nigella szokott nassolni egy csirkecombot, na én azt ezzel a sütivel teszem :-)

Most volt egy kis szilva is - illetve AKKOR - így került a tetejére...nem lett rossz, na :-) a recept hamarosan, mert fejből nem tudom, otthon van...

Cukkini római módra

2008-10-27T15:02:00.000+01:00

Ez kereken pontosan két hónapja készült...amikor még szezon volt :-) a receptet a Terebessről vettem. Azóta már összeért a cucc, és örök tanulság, hogy az IKEÁ-s csattos üveg nem zár légmentesen, vagy csak azok amiket én veszek...szóval fólia kellett volna mindenképp...de asszem egy üveget megmentettem.

Már megint...

2008-10-27T15:01:00.000+01:00

...eltűntem. Most akkor pótolok.

Nektarinos túrótorta

2008-08-25T11:42:00.000+02:00

A recept körülbelül a legutóbbi vkf kiírása után született, történt ugyanis, hogy A. joghurttortát szeretett volna enni. Azonnal eszembe jutott a kiírás, így kisebb rávezető kérdésekkel (mint például: nincs annyi joghurt itthon, viszont van túró; én nem is szeretem a joghurt tortát; nincs szép formám hozzá... :-)) rábeszéltem a túrótortára. Ráadásul pont kánikula is volt, így jobb desszertet kitalálni se tudtam volna. Hogy a piskótalap sütéséért se kelljen bekapcsolni a sütőt, babaiskótát használtam helyette.

A recept a következő:

1/2 kg túró
3 dl tejszín
2 dl joghurt
ízlés szerint porcukor (én kb. 5 dkg raktam bele, nem szeretem a nagyon édeset)
1 dl tej
2 zacskó zselatin (én csak 1,5 használtam és szerintem elbírná a két zacskót is)
1 citrom reszelt héja és leve
kb. fél kg nektarin
babapiskóta

A túrót összetörtem, elkevertem a porcukorral, joghurttal, a citrom reszelt héjával levével és a tejjel. A tejszínhabot felvertem, beleforgattam, közben a zselatint feloldottam kb. 1 dl vízben, felforraltam és ezt is a masszához öntöttem.
A babapiskótával kiraktam a kapcsos tortaforma alját, a massza felét beleöntöttem. A feldarabolt nektarin felét beleraktam, majd ráöntöttem a massza másik felét. A torta tetejét kiraktam a maradék nektarinnal és betettem a hűtőbe hűlni. Egy óra múlva kivettem a barackokat, megszórtam cukorral és karamellizáló pisztollyal ráolvasztottam a cukrot, majd újabb 2-3 órára visszaraktam a hűtőbe.

Vilmos körtelekvár mogyoróval

2008-08-23T19:11:00.000+02:00

A. szombathelyi kertjében van egy körtefa, amin mindig rengeteg körte terem. Általában hatalmas mennyiséget hozunk haza belőle és azok persze egyszerre érnek be. Ilyenkor mindenbe körte kerül. Idén nem tudtam annyiféle sütit sütni, hogy elfogyjon így maradt lekvárnak való is.

Hozzávalók:

1,2 kg előkészített körte
40 dkg cukor
2 csomag zseléfix 2:1
vanília
10 dkg mogyoró

A körtéket meghámozom, kiveszem a magházukat és egyforma darabokra vágom. Ezután felteszem főni a cukorral a vanilíával és a zseléfixszel. Mialatt fő, a mogyorókat megpirítom és nagyobb darabokra töröm. A lekvárból kiveszem a vanília rudat és kicsit összetöröm a körtéket botmixerrel. Ezután már csak össze kell keverni a mogyoróval, megvárni míg rottyan egyet, üvegekbe tölteni és azonnal fejre állítani.

Ebből a mennyiségből 2 kis IKEÁ-s csattos üvegnyi lesz meg egy pici.

Savanyúság

2008-08-12T09:10:00.000+02:00

Vannak dolgok, amiket nem mi irányítunk...például mindig hülyeségnek tartottam, hogy savanyúságot tegyek el (ez alól csak a kovászos uborka a kivétel, habár azt se csináltam még), hisz a 16. kerületi piacon olyan finomat árulnak, ráadásul nem is drágán...Aztán egyszercsak érkezett hozzánk 60 dkg zöld paprika. Amit az én családom a macska egy bizonyos testrészéről nevezett el (macskapöcs), a párom, A., viszont állította, hogy ez pepperoni. Szerintem meg a pepperoni szalámi. Mivel egyikünk se volt biztos magában megnéztem a google-n. Úgy néz ki pepperoni...Aztán jött a másik a kérdés: jó, de hogyan tegyem el? Google újra jobbról be, keresgéltem, olvasgattam, semmi nagyon okosra dologra nem jutottam, pláne, hogy sürgetett az idő. Aztán lesz, ami lesz alapon csináltam egy ecetes öntetet...

Savanyú zöldpaprika

Hozzávalók:

jelen esetben 60 dkg paprika

2,5 l víz

2 dl 10% ecet

cukor

só

mustármag

borókabogyó

1 kávéskanálnyi nátrium-benzoát

Egy 5 literes befőttes üveget jól elmosunk, megszárítjuk. A paprikákat szintén megmossuk, majd a csumájuk alatt egy fogpiszkálóval megszúrjuk, hogy a lé át tudja majd járni, és az üvegbe belerakjuk. Közben a vizet meg a többi hozzávalót összeforraljuk, kivéve a nátrium-benzoátot. Itt az általam olvasott receptek eltérnek, egyik azt mondta hidegen kell ráönteni, a másik szerint melegen. Szó volt száraz dunsztról, de azt nem értettem, mert aszerint a recept szerint hidegen kellett ráönteni a levet. Szóval én vártam kicsit és langyosan ráöntöttem a parikára és közvetlen előtte raktam bele a nátrium-benzoátot. Érdemes a maradék felöntőlevelt megtartani, mert másnapra a paprikák beszívják a levet picit és utána kell önteni. Az egyik recept szerint 2-3 napig még nem szabad lezárni az üveget.

Habár még az eredményt nem tudjuk, de gondoltam leírom, márcsak amiatt is, hogy én ne felejtsem el...

VKF pályázat, amit nem küldtem el

2008-08-12T09:00:00.000+02:00

Nos, azt hiszem nem kell mondanom, hogy lusta vagyok...Amikor a salátás VKF kiírása megtörtént azt gondoltam, hogy ez végre nekem való és talán el merek küldeni egy pályaművet. És aztán nem tudom mi történt...megcsináltam a salátát, mint most kiderült számomra le is fotóztam...és azt hiszem elfelejtettem. De sebaj, az utókornak így is megmarad :-)

Sárgadinnye fetával

Hozzávalók:

1 édes sárgadinnye

kb. 10 dkg feta sajt

bors

A dinnyét behűtjük, meghámozzuk és összedaraboljuk, majd a fetát is és összekutyuljuk. A képen nem kimondottan feta van, mert nem kaptam, hanem "krémfehér" néven árult, a fetához nagyon hasonlító sajt.

I am back

2008-08-12T08:59:00.000+02:00

Öööööööö...nos...khm. Kicsit eltűntem :-)

Tökleves

2007-11-14T22:44:00.000+01:00

Mi más lehetne az első, mint egy leves? :-)
Érdekes, hogy gyerekkoromban nem rajongtam a tökért, legyen szó tökfőzelékről vagy sütötökről. A tökfőzeléket gondolom nem kell magyaráznom, melyik gyerek szereti a kaprot meg a tököt? Sütőtök viszont ma is sokszor készül otthon ilyenkor ősztájékán. Imádtam az illatát, nézni ahogy a leve mézszerűen csorog ki belőle...de az ízéért nem rajongtam. Megettem, de semmi különös. Azután sokáig nem ettem, mígnem egy évvel ezelőtt feltűnt, hogy egyre többször botlok sütőtökös receptekbe: sütőtökleves, sütőtökös krumplipüré, sütőtöklepény...és ami különös érdekes volt, hogy mind sós! Aztán egyszer csak belebotlottam a zsályás-sütőtökös canneloni receptjébe. Szerintem addig nem is ettem soha semmit, amiben zsálya volt és egyáltalán nem tudtam elképzelni hogy fér meg egymás mellett az édes sütőtök és egy zöldfűszer...megcsináltam, ráadásul akkor voltunk a jelenlegei párommal "ismerkedési" szakaszban, gondoltam elkápráztatom. Természetesen nem kérdeztem meg, hogy vajon szereti-e a sütőtököt vagy sem...így végül én ettem meg az egészet és egyáltalán nem esett nehezemre! Tudtam, hogy máskor is terítékre fog kerülni a sütőtök.
Most ezt a levest készítettem, szeretem mert gyorsan készen van, pláne ha az ember előző nap megsüti a tököt. Az ilyen esős, hideg novemberi időben majdnem minden héten készül egy lábosnyi...

Hozzávalók:

1 kisebb sütőtök (a mostani a párom kertjéből), kb 1,5 kg
15-20 levél szárított zsálya (szintén a kertből)
1 dl tejszín
7-8 dl víz
1 leveskocka
1 kk szerecsendió - elmaradthat

A tököt kettévágjuk, kiszedjük a magokat és megsütjük.Ezután kikanalazzuk a zöldség húsát és feltesszük a vízzel. Van hogy hagymát is pirítok előtte, ez most elmaradt hagymahiány miatt. A hagyma lehet vörös, de akár lila is (már próbáltam, nem volt rossz). Megvárjuk míg a víz felforr, sózzuk, borsozzuk és belerakjuk a zsályát. Levesszük a tűzről, összepürésítjük és visszarakjuk a tűzre és újra felmelegítjük, amikor újraforr beleöntjük a tejszínt és kész is. Ha túl sűrű akkor öntsük hozzá még vizet, úgyis sűrűsödik még picit miközben hűl. Ha hesetleg híg lenne akkor rakhatunk bele étkezési keményítőt is, habár én nem szeretem azzal sűríteni a levest. Most került bele szerencsendió is, de a zsálya mellett nem igazán érvényesült. Én azt szeretem ha nem annyira sós és inkább kicsit csíp, úgyhogy jó sok borsot raktam bele. Persze mehet bele chili, fokhagyma, rozmaring...érdemes próbálgatni.

this is the beginning of a beautiful friendship...

2007-11-14T20:25:00.000+01:00

Tulajdonképpen nem tudom miért pont most kezdtem ebbe bele...talán mert megért bennem az elhatározás, hogy már nem elég naponta azt az egy-két - na jó, öt-hat - blogot olvasni, hanem nekem is kell egy, hogy megörökítsem csetléseim-botlásaim a konyhában...