VKF XX. - Laska leves

Tegnap este eszembe jutott, hogy valójában miért is nem laska levest készítettem a pályazatra? :-) Szeretem ezt a levest, ráadásul ahogy én tudom, kimondottan alföldi leves, sőt, kimondottan ceglédi. Habár gondolom minden város/falu a magáénak mondja az Alföldön :-)

A lényege, hogy a laskát (=csuszatészta vagy nagykocka) megpirítjuk olajon és csak ezután adjuk hozzá a többi hozzávalót.

Tegnap kicsit utánanéztem, hogy mi lehet a története, én ezt a levest még mindig csak otthon ettem. Kiderült, hogy juhászok eledele volt, mert laktató (főleg ha sok tésztát teszünk bele), ráadásul a hozzávalók nem romlandóak, magukkal tutdák vinni. Húst nem tartalmaz a levest, mint ahogy egyiki pásztor/juhász/gulyás étel sem, hisz melyik gazda szerette volna ha az őrzők minden nap levágnak egy állatot...vagy mi.

Recept:

1 marék tészta

1 fej hagyma

pici olaj vagy szalonna zsír

1 nagyobb krumpli

2 szál répa

fél gumó zeller

1,3 l víz

2 teáskanál pirospaprika

só, egész bors

A tésztát az olajon megpirítjuk, ki mennyire szereti. Én azt szeretem, ha kesernyés lesz a tészta, de most nem sikerült annyira megpirítani. Ha elértük a kívánt pirulási fokot, akkor belerakjuk az felszeletelt hagymát és megvárjuk míg üveges lesz. Ekkor félrehúzzuk és megszórjuk a pirospaprikával, elkeverjül és visszateszük a tűzre. Ezután felöntjük vízzel, belerakjuk a répát és a zellert. Érdemes vékonyra szeletelni, mert akkor hamar elkészül a leves. Megvárjuk míg majdnem puha lesz, ekkor belerakjuk a vékonyra szelt krumplit és összefőzzük. A legvégén megszórjuk zeller- vagy petrezselyemzölddel.

Otthon, miután kimertük tányérba még egy evőkanál tejet is szoktunk belekeverni...nemtom miért, de finom :-)

VKF XX. - Rozmaringos-gyömbéres csicsóka krémleves

Amikor a piacon megláttam a csicsókát még nem tudtam, hogy pályamű lesz belőle, eredetileg ugyanis marhafarok levest terveztem. A piacon ráadásul édesburgonya néven futott, amit nem tudtam hova tenni, de mivel izgattak a gumók, hát vettem egy kilót. Hazaérve rögtön utánanéztem és meg is lepődtem, hogy milyen sokan készítettek már belőle ételeket. Annyit azért érdemest tudni a csicsókáról, hogy cukorbeteg is fogyaszthatják mivel inulint tartalmaz, amit nem tudunk lebontani. Azért a másik nagyon fontos dolog, hogy...khm...sok köménnyel kell készíteni a csicsókás ételeket... :-) én ezt nem tudtam, csak a leves elfogyasztása után...

Az is érdekes, hogy bár inulint tartalmaz, egyáltalán nincs édes íze, habár ez lehet nem függ össze csak nekem...Nyersen az állaga leginkább a retekre hasonlít, főve meg a krunplira. Az íze? Nos, az konkrétan földíz. Próbáltam beleképzelni valami mást, nem sikerült. Azért egy levessel megpróbálkoztam...

Recept:

1/2 kg csicsóka

2-3 cm gyömbér

1 kisebb rozramingszál

víz, vagy csirkealaplé

1-1,5 dl tejszín

só, bors

A csicsókát nem hámozom meg. Szerintem teljesen felesleges, ráadásul majdnem lehetetlen is. Pont olyan a héja, mint az újkrumplié, én csak ledörzsöltem. Ezután feldaraboltam és feltettem annyi vízzel, ami ellepi. Megsóztam és hagytam, hogy megpuhuljon. Amikor megfőtt, lehúztam a tűzról, összeturmixoltam, belereszeltem a gyömbért és beleraktam az összeaprított rozmaringot. Visszaraktam a tűzre és beleöntöttem a tejszínt. Megvártam míg összeforr.

Összességében nem rossz, de nekem még szoknom kell az ízét...